Friss Hírek
1956-OS MÁRTÍROKRA EMLÉKEZTEK SZERENCSEN
- Részletek
- Kategória: GloboTV hírek
- Készült: 2024. június 17. hétfő, 14:28
- Megjelent: 2024. június 17. hétfő, 14:28
- Írta: Veres Réka
- Találatok: 453
Megemlékezést tartottak a június 16-i 1956-os forradalom vértanúinak emléknapja alkalmából. Az eseményt Szerencsen a Nagy Imre mellszobor közelében rendezték meg június 14-én pénteken. A jelenlévőket Laczkó Szilárd, a Bocskai István Katolikus Gimnázium és Technikum pedagógusa köszöntötte, aki tömören nyújtott betekintést a valamikori miniszterelnök pályafutásába.
A megemlékezés során megemlítette, hogy Nagy Imre 1896. június 7-én Kaposváron született. Középiskolai tanulmányait nem fejezte be, viszont esztergályos lett, majd az első világháborúban katonaként szolgált és orosz fogságba esett. Szibériában csatlakozott a Vörös Őrséghez, utána pedig a Kommunista Párthoz. 1921-ben visszatért Magyarországra, hogy szociáldemokrata párti tevékenységeit elvégezze, azonban 1925-ben kizárták a pártból. 1928-ban először Bécsbe, utána Moszkvába emigrált, ahol agrárszakértőként végezte a feladatait, mindemellett pedig a moszkvai rádió magyar adásait szerkesztette. Külföldi kitekintése után, 1944-ben tért haza, amikor részt vett a Magyar Kommunista Párt megszervezésében, majd 1945-ben földművelésügyi miniszterként megvalósította a magyar földreformot. Nagy Imre lett az agrár terület szakértője, viszont elképzelései ellentétben álltak a Rákosi-féle sztálinista politikával. 1953-ban kinevezték miniszterelnöknek, miután bevezette az „új szakasz” politikáját, amely pozitív változást hozott, és a gazdaság fejlesztésére összpontosított. Intézkedései népszerűek voltak, de 1955-ben Rákosi politikai támadása miatt távoznia kellett. 1956 októberében a forradalom kitörésekor ismét miniszterelnöknek választották. 1956. október 31-én bejelentette Magyarország semlegességét és kilépését a Varsói Szerződésből. 1956 novemberében a szovjet csapatok leverték a forradalmat, és Nagy Imrét letartóztatták, miután 1958-ban egy titkos per során halálra ítélték és kivégezték. Halála után sokáig nem lehetett nyilvánosan beszélni róla, azonban az 1989-es rendszerváltáskor rehabilitálták és újratemették. Személye máig fontos jelképe a magyar függetlenségi és demokratikus törekvéseknek. A beszéd után a Bocskai István Katolikus Gimnázium és Technikum egyik diákja, Takács Viktória műsorát hallhatta a közönség, aki Heltai Jenő: Szabadság című versét adta elő. A megemlékezés végén a résztvevők, köztük intézmény vezetők elhelyezték koszorúikat az 1956-os mártír szobra előtt.