Friss Hírek

BEZÁRÁS SZÉLÉN AZ UTOLSÓ MAGYAR CUKORGYÁR – ELTŰNHET AZ ORSZÁG ÉDESIPARÁNAK UTOLSÓ BÁSTYÁJA?

E-mail

Részletek: Kategória: GloboTV hírek; Készült: 2026. máj. 24. vasárnap, 20:38; Megjelent: 2026. máj. 25. hétfő, 05:38; Írta: Konyecsni Erika; Találatok: 294

A magyar cukoripar helyzete mára drasztikusan átalakult: a korábbi több tucat, a dualizmus idején még 40 feletti cukorgyárból a történelem viharai – köztük a világháborúk és Trianon – után előbb 12 üzem maradt az ország területén, majd a modern piaci átalakulás végül oda vezetett, hogy ma mindössze egyetlen működő cukorgyár, a kaposvári Magyar Cukor Zrt. üzem maradt talpon. Ez az egyetlen gyár, amelynek gyökerei egészen 1894-ig nyúlnak vissza, ma a hazai cukortermelés döntő részét adja, miközben éves szinten körülbelül 105 000 tonnás kvótával működik.

A vállalat mögött az AGRANA csoport áll, amely már az 1990-es évek közepétől, egészen pontosan 1996-tól szerzett többségi befolyást a magyar cukoripari vállalatban, a Magyar Cukor Zrt.-ben. A kaposvári üzem ma már az ország egyetlen cukorgyártási kapacitása, amelynek működése egy korlátozott feldolgozási rendszerre épül: a kampányidőszakban például akár napi 7200 tonna cukorrépa feldolgozására is képes, miközben a munkát nagyságrendileg 235 állandó és 45–50 ideiglenes dolgozó végzi. A rendszer fenntartása azonban egyre nehezebb.

A hazai cukorrépa-termelés körülbelül 10 600 hektáros vetésterületre épül bizonyos években, de az időjárási kockázatok – például az aszály – akár 10%-os terméskiesést is okozhatnak az előző évek átlagához képest. Ez közvetlenül hat a gyár ellátására is. Közben a gyár energiagazdálkodásában is jelentős átalakulások történtek: a fejlesztéseknek köszönhetően az üzem energiaellátásának már több mint a felét képesek saját biogázos rendszerrel fedezni, ami ugyan csökkenti a költségeket, de nem oldja meg a piaci nyomást. A háttérben az európai cukorpiac is szerepet játszik: a tartósan alacsony árak több országban is gyárbezárásokat vagy kapacitáscsökkentést hoztak, ami tovább szűkítette a magyarországi mozgásteret. A következmény az, hogy Magyarország cukorellátása egyre inkább importfüggő, főként közép-európai forrásokra támaszkodik. A vitákban ezért két fő forgatókönyv rajzolódik ki: az egyik egy új hazai cukorgyár felépítése, ami viszont csak stabil alapanyag-termelés és jelentős beruházás mellett lenne gazdaságos, a másik a jelenlegi rendszer fenntartása, amely rövid távon olcsóbb, de hosszú távon kiszolgáltatottabb importfüggőséget jelent.

Fotó: AI